Az ingatlan-nyilvántartási célú geodéziai tevékenység az ingatlanok jogi és geometriai helyzetét rögzíti az állami nyilvántartásban (földhivatal). Minden olyan változást, amely az ingatlan területét, határait, beépítettségét vagy jogi jellegét érinti, jogosult földmérőnek kell felmérnie és dokumentálnia. Az INTELLIGEO Kft szakemberei rendelkeznek az ingatlan-nyilvántartási földmérési feladatok elvégzéséhez szükséges jogosultságokkal (IRM, GD-T).
Épület feltüntetés
Új épület, épületrész, tároló, garázs, terasz, vagy egyéb építmény ingatlan-nyilvántartásba vételéhez szükséges geodéziai felmérés és változási vázrajz elkészítése. A feltüntetés az ingatlan-nyilvántartási eljárás kötelező eleme: enélkül az épület jogilag nem létezik, nem örökölhető és nem értékesíthető szabályszerűen.
Mikor szükséges?
- Új épület vagy épületrész felépítésekor (a használatbavétel, illetve fennmaradási engedély feltétele)
- Épület bővítésekor
- Épület lebontásakor (törlés az ingatlan-nyilvántartásból)
- Meglévő, korábban nem szerepeltetett épület utólagos feltüntetésekor
Az eljárás menete: helyszíni felmérés → változási vázrajz → záradékolás → ingatlan-nyilvántartási bejegyzés.
Telekhatár kitűzés
Az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisában szereplő telekhatárok természetben való megjelölése határjelekkel. A telekhatár kitűzés az egyik legnagyobb felelősséggel járó földmérési feladat: a jogszabályban előírt pontossági követelményeket be kell tartani, a szomszédokat értesíteni kell, a kitűzésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Mikor érdemes kérni?
- Kerítés vagy beruházás megvalósítása előtt
- Szomszédsági határvita rendezésekor
- Telek adásvétele előtt (a helyszíni állapot ellenőrzése érdekében)
Fontos: A kitűzés nem változtat az ingatlan-nyilvántartáson, hanem a meglévő, bejegyzett határokat jelöli ki a terepen. Ha a tényleges állapot eltér a nyilvántartástól, telekalakítási eljárást lehet kezdeményezni.
Telekalakítás
Meglévő telkek alakjának, méretének vagy számának megváltoztatása a hatályos jogszabályoknak (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei) megfelelően. A telekalakítási eljárás engedélyhez kötött, az érintett ingatlanok összes jogosultjának hozzájárulása szükséges.
Telek felosztás
Egy telek két vagy több önálló telekre történő felosztása. Öröklésnél, adásvételnél, beruházásnál és fejlesztési projekteknél egyaránt alkalmazzuk. A felosztandó telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő minimális területtel és utcafronttal kell rendelkezniük.
Telek egyesítés
Két vagy több, egymással határos és azonos vagy közös tulajdonú telek összevonása egy telekké. Egyszerűsíti az adminisztrációt, csökkenti az évi fenntartási költségeket, és növelheti az összesített telek értékét vagy beépíthetőségét.
Telekhatár rendezés
Szomszédos telkek határának kölcsönös megállapodással történő módosítása úgy, hogy a telkek száma nem változik. Jellemzően akkor alkalmazzák, ha a tényleges kerítés és a térképi határvonal nem egyezik, vagy ha a szomszédok területcserét kívánnak megvalósítani.
Telekcsoport újraosztás
Több, szomszédos telek egyidejű újraosztása, általában rendezési terv alapján, telekkialakítási eljárás keretében. Komplex beruházásoknál, lakóterületi fejlesztéseknél és ipari parkok kialakításánál alkalmazzák.
Fekvéshatár változás
Különböző fekvésű (belterület / külterület / zártkert) területek közötti határ módosítása, illetve ingatlanok belterületbe vonása vagy külterületre sorolása. Az eljárást a helyi önkormányzat kezdeményezi, de a geodéziai dokumentációt a jogosult földmérőnek kell elkészítenie.
Művelési ág változás és művelés alóli kivonás
Mezőgazdasági területek tényleges hasznosításának megváltoztatása esetén az ingatlan-nyilvántartást is módosítani kell. Például szántóból belterületi telekké, gyümölcsösből beépítésre szánt területté való átminősítésnél, vagy épület alatti terület kivonásánál.
Zártkert kivonása művelés alól: 2025. június 26-tól egyszerűsített eljárás vált elérhetővé a zártkerti ingatlanokra: a kérelmező maga is kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartásban a művelés alóli kivonást és a tényleges állapot szerinti megjelölést — a korábbi bonyolult eljárás helyett.
Szolgalmi jog és vezetékjog
Átjárási jog, vízelvezetési jog, közművezeték-jog (gáz-, elektromos-, víz-, csatornavezeték, hírközlés stb.) és egyéb telki szolgalmak ingatlan-nyilvántartásba vételéhez szükséges geodéziai dokumentáció elkészítése. A vázrajznak tartalmaznia kell a terhelt telek azonosítóit, a szolgalom területét, szélességét és nyomvonalát.
Társasház alapítás és módosítás
Társasházzá alakítandó épületek szintenkénti alaprajzainak felmérése, az önálló rendeltetési egységek (lakások, garázs, üzlet stb.) meghatározása és az alapító okirat mellékletéül szolgáló geodéziai dokumentáció elkészítése. Az ügyvéd által elkészített alapító okirathoz kötelező melléklet a nyilvántartásba vett vektoros alaprajz.
Módosítás esetén: meglévő társasházi alaprajzok aktualizálása bővítés, átalakítás esetén. Csak a módosítással érintett egyéb önálló ingatlanok vonatkozásában kell elkészíteni az alaprajzot.
Használati megosztás
Közös tulajdonú ingatlanok esetén a tulajdonostársak közötti területhasználati megállapodás geodéziai alapdokumentációjának (használati megosztási vázrajz) elkészítése. Bár a megosztás nem jelent önálló tulajdoni lapot, a hitelezők és a vevők számára fontos, hogy egyértelmű legyen, ki melyik részt használja.